Információs társadalom és oktatás 2

Komenczi Bertalan Informatizált iskolai tanulási környezetek modelljei című tanulmányának lényegi pontjait emeltem ki jelen blogbejegyzésembe. 

Komenczi megállapítja, hogy elterjedt az a vélekedés, hogy az iskola konzervatív, struktúrájában és nevelési módszereit illetően egyaránt elavult, maradi intézmény, amely jelenlegi formájában nem képes megfelelni a dinamikusan fejlődő gazdaság és az egyre komplexebb, gyorsan változó társadalom igényeinek és elvárásainak. Széles körű egyetértés mutatkozik a szakemberek körében arra vonatkozóan, hogy az oktatási rendszereknek, az iskolának, a tanítás módszereinek jelentős mértékben meg kell változnia. Amennyiben az IKT-ben látjuk a megoldás egyik kulcsát, az iskolák informatizálásának úgy kell megtörténnie, hogy az egyúttal a válság kezelésére, mérséklésére, akár megszüntetésére is irányuljon.

Hangsúlyáthelyezések – komplementer tanulási környezet:

Az információs társadalom iskolájának kívánatos tanulási környezete megközelíthető úgy is, hogy ellentétpárokban fogalmazzuk meg a hagyományos, elsősorban instrukciókra és ismeretátadásra építő, és a progresszív, inkább konstruktivista tanulási környezet-szervezés karakteres vonásait.

1. táblázat.
Komplementer tanulási környezet ellentétpárjai

	Tradicionális tanulási környezet	Progresszív tanulási környeze
1.	Tények és szabályok, kész megoldások megtanítása	Készségek, kompetenciák, jártasságok, attitűdök kialakítása
2.	Zárt, kész tudás átadása	Az egész életen át történő tanulás képességének és készségének kialakítása
3.	A tudás forrása az iskola, a tanár, a tananyag	A különböző forrásokból és perspektívából szerzett tudáselemek integrációja
4.	A tanári instrukció dominanciája a tudáselsajátítás során	Komplex, inspiráló tanulási környezetben a tanuló önállóan építi fel tudását
5.	Kötött tanterv, merev órabeosztás	Projekt-alapú tanulás, szabad időkeretben
6.	A tanulás fáradtságos munka	A tanulás érdekes vállalkozás
7.	Osztályteremben történő tanítás	Könyvtárban és az iskola más helyszínein történő tanulás
8.	Osztálykeretben történő tanítás	Kisebb, változó csoportokban történő tanulás
9.	Homogén korcsoportban történő tanítás	Heterogén korcsoportban történő tanulás
10.	Iskolán belüli tanulócsoportok	Iskolák közti tanulócsoportok, internetes kapcsolattartással
11.	Alkalmazkodás és konformizmus	Kreativitás, kritika és innováció
12.	Külső szabályok követése	Belső szabályok kialakítása
13.	Tanárnak történő megfelelés	Standardoknak történő megfelelés
14.	Zárt, lineáris, monomediális tanulási környezet	Nyitott, multi- és hipermediális tanulási környezet

Komenczi kiemeli, hogy a táblázatban szereplő állítások nem egymást kizáró, hanem egymást kiegészítő komplementer ellentétpárok. Folyamatban lévő trendeket érzékelteti, amelyek elmozdulásokat, arányváltozásokat jelentenek oktatás és tanulás, instrukció és konstrukció, ismeretátadás és képességfejlesztés, alkalmazkodás és kreativitás, empirista induktivizmus és konstruktivizmus viszonyrendszerében. Számomra is úgy tűnik, hogy attól is függ, hogy milyen módon adják át a tudást, hogy milyen jellegű tananyagról van szó. Valamint bizonyos feladatok megoldásához, projekt alapú tanulás szervezéséhez is szükséges, hogy az egyének rendelkezzenek valamilyen előzetes ismeretekkel, hogy a feladatokat meg tudják oldani. Fel is vetődik bennem a kérdés, hogy minden tananyagot meg lehet szervezni progresszív tanulási környezetben? Vagy azon múlik, hogy a pedagógusok mennyire ismerik ennek megszervezésének módjait? Valamint az is eszembe jutott, hogy ezeknek a megszervezése mennyire időigényes? Lehet, hogy ez a gátja, hogy kevés pedagógus alkalmazza a projekt alapú tanítást és akár az IKT eszközöket is ezért vonja be kevésbé? (ezt már tárgyaltuk a konnektivista csoportban, de újból felvetődött bennem)

Innovatív magyarországi iskolák vezetőinek, kreatív tanárainak körében végzett egy vizsgálatot.

A kérdések – többek között – arra vonatkoztak, hogy milyen mértékű elmozdulást tartanak szükségesnek a tanulási folyamat optimalizálásához. Az elmozdulást a teljes mértékben tradicionális állapotot kifejező 0 értékhez viszonyította. A 0–3 intervallumot tradicionális, míg a 3–6 intervallumot progresszív térfélnek nevezte. A válaszokat mind a 14 ellentétpárra vonatkozóan értékelte, és grafikusan ábrázolva a következő eredményt kapta Komenczi.

1. grafikon.
Hangsúlyeltolódás szükségessége a folyamat optimalizálásához
(Az egyes ellentétpárok közötti elmozdulások vizsgálata)

Az egyes ellentétpárok esetében valószínűsített elmozdulásokat vizsgálva az tapasztalható, hogy a megkérdezettek a jövőben általában a progresszív térfélre áthelyeződő „hangsúlyokkal” számolnak. Komenczi kiemeli azt a két ellentétpárt, amelynek esetében az elmozdulás mértéke feltűnően kismértékű. Ezek:

		9. Homogén korcsoportban történő tanítás Heterogén korcsoportban történő tanulás 10. Iskolán belüli tanulócsoportok Iskolák közti tanulócsoportok, internetes kapcsolattartással

Mindkét esetben a hagyományos, zárt iskolarendszer alapvető jellemzőiről van szó, így adatai szerint ebben a vonatkozásban a tanári konzervativizmus az innovatív iskolákban is magas fokú. A 9. ellentétpár esetében a magyarországi osztatlan iskolákhoz fűződő negatív értékítélet is megmutatkozhat. A 10. ellentétpár az Európai Unió egyik alapvető törekvésének irányába történő elmozdulás alacsony hajlandóságát jelzi.

Figyelemre méltó, hogy az Eurobarometer hasonló felmérése az európai uniós tagállamok tanárainál szintén alacsony hajlandóságot mutatott az internetes iskolai partnerkapcsolatok kialakítására vonatkozóan.

A hat legnagyobb mértékű elmozdulás-igény sorrend szerint a következő:

2.	Zárt, kész tudás átadása		Az egész életen át történő tanulás képességének és készségének kialakítása
1.	Tények és szabályok, kész megoldások megtanítása		Készségek, kompetenciák, jártasságok, attitűdök kialakítása
8.	Osztálykeretben történő tanítás		Kisebb, változó csoportokban történő tanulás
3.	A tudás forrása az iskola, a tanár, a tananyag		A különböző forrásokból és perspektívából szerzett tudáselemek integrációja
13.	Tanárnak történő megfelelés		Standardoknak történő megfelelés
14.	Zárt, lineáris, monomediális tanulási környezet		Nyitott, multi- és hipermediális tanulási környezet
11.	Alkalmazkodás és konformizmus		Kreativitás, kritika és innováció

Az adatokból azt a következtetést lehet levonni, hogy a megkérdezett tanárok a hagyományos iskola meghatározó elemeinek megtartása mellett képzelik el a tanulási környezetek IKT-eszközökön alapuló átalakítását. Az eredmények a komplementer modellben történő gondolkodás – és az ennek megfelelő iskolafejlesztés – elterjedését mutatja.

Az Európai Uniós dokumentumokban megjelenő prioritások (egész életen át történő tanulás képességének kialakítása; készségek, kompetenciák, jártasságok, attitűdök kialakítása) felé történő elmozdulás tapasztalható.

Mindenképpen előrelépésnek látom, hogy vannak törekvések az oktatás modernizációjára és nyitás az IKT eszközök felé. Remélem a jövőben minél több iskola, pedagógus, képzés kihasználja a benne rejlő lehetőségeket. Az IKT eszközök és az e-learningben rejlő lehetőségek reális értékelése során remélhetőleg újabb és újabb felhasználási módokat ismernek fel.

Forrás:

http://www.ofi.hu/tudastar/iskola-informatika/komenczi-bertalan