Internet és értékrend

A számítástechnika mellett rohamos fejlődésnek indultak a médiák és azok eszközei is. Az írott sajtó, a rádió, a televízió, a film lassan új formát öltött a 80-as évek elejére, és olyan új technikai megoldások születtek, terjedtek el, mint a CD vagy a videó. Ezt követően további változások következnek be.

1941-ben a világ izgatottan hallgatta a második világháborús híreket, akkor még a rádióban. A Kennedy gyilkosság idején a televízió képei sokkolták az amerikaiak millióit. 1991-ben a televízió egy új médiával köt házasságot az Öböl-háború kapcsán. Elterjedté válik a kábel és műholdas adás, életre kap a "CNN jelenség". Egy adott műsorra most már az egész világ figyelhet.

1997-ben az Internet, mint média írja be magát a történelembe. A NASA által közvetített Mars szonda landolását összesen 45 millió ember figyeli. (http://mek.niif.hu/01200/01291/01291.htm#3)

Ebből is látszódik, hogy a technikai fejlődés megállíthatatlan. És egyre jellemzőbbé válik az Internet használata, amely egyre több ember számára lesz elérhető. Egyre előnyösebbnek találom a használatát. Hiszem tájékozottságunkat, műveltségünket is növelhetjük vele.
Erről az jut eszembe, hogy múltkor olvastam valamit az interneten és a kommentek között felvetődött annak a kérdése, hogy miért nincs matematika Nobel-díj, sokan azt a hiedelmet írták le miszerint Nobel szerelme egy matematikussal "lépett le". Mivel régebben hallottam már valakitől, hogy más okai vannak így utánanéztem. Vagyis rákerestem a googlen és kommentbe leírtam a valódi okokat. Számomra nyomasztó volt, hogy elkezdenek egy témáról beszélgetni, de senki se tudott utánanézni az Interneten és emiatt a sok hozzászólás csak okoskodásnak tűnt számomra.

Az internet és a kultúra: (http://mek.niif.hu/01200/01291/01291.htm#3)

A hagyományos kultúra kiegészítőjévé válik az Internet, mely kiváló propaganda eszköz, jól használható a szakmai információáramlás eszközeként és mindenképpen az emberi kommunikáció új formája, annak kiegészítője. De ugyanakkor le kell szögeznünk, hogy semmiféleképpen sem helyettesítője a hagyományos kultúra közvetítésnek.

Létre lehet és kell hozni új virtuális könyvtárakat, képtárakat, hangtárakat, ahol az érdeklődők szabadon kereshetik az érdeklődésüknek megfelelő alkotásokat, időbeni és térbeni megkötések nélkül. Az Internet segítségével a kultúra értékei mindenki számára hozzáférhetővé kell, hogy váljanak (függetlenül attól, hogy hol él a felhasználó).

Meg kell valósítani az Interneten a virtuális könyvesboltok elgondolását, ahonnan letölthetővé kell tenni a magyar és az egyetemes kultúra digitálisan feldolgozható alkotásait. Párhuzamosan megoldandó feladat a kulturális javak folyamatos, szisztematikus digitalizálása.

Multimédiával foglalkozó helyszíneket kell létrehozni, ahol az új eszközök használatát, lehetőségeit lehet bemutatni, demonstrálni. (Munkahelyemen a kivitelezés stádiumában van egy multimédiás konferencia és oktató terem, mely a házi-mozi technika bemutatására, videó- illetve DVD-filmek vetítésére és számítógépes gépjárművezető képzésre is alkalmas.)

Az Internetnek segítenie kell a kis népek kultúrájának megőrzését, a hagyományok országon belüli és kívüli terjesztését, ápolását.

Internet és értékrend:

A következőkben a Csepeli és Praszák kutatás eredményeiről lesz szó.

Az internethasználat meghatározója tehát végső soron az értékek terében keresendő, melyek az internethasználat esetében mintegy felszólítják az egyént, hogy „légy önmagad”, míg a használat hiánya esetében némák maradnak

A szerelem az internetezők körében a 9. helyen van, míg a nem internetezők körében a 21. helyre került. A különbség természetes indoka a két csoport átlagéletkorának jelentős eltérése: az internetezők fiatalabbak. Viszont nekem még az is eszembe jutott, hogy az internetezők akár több embert is elérhetnek és sokkal könnyebb a kapcsolatteremtés. Hiszen a múltkori órán kiderült, hogy az interakció jobban kontrolálható, szabályozható  a kommunikáció ritmusa és időtartalma.

A pénzt a nem internetezők sokkal fontosabbnak tartják, mint az internetezők (10. vs 18. helyezés), aminek okai messze túlmutatnak az internetezésen, s nyilván a két csoport közötti társadalmi-gazdasági különbségekkel függnek össze. A nem internetezők jóval inkább híján vannak az anyagiaknak és a pénznek, mint az internetezők.

Autonómia és internetezés:

A Csepeli és Prazsák kutatás során arra is keresték a választ, hogy az autonómia milyen szerepet játszik az internetezésben. Castells szerint a modern társadalomban élő egyén élete a tőle magától függő projektek sorozata, melyek megvalósításában az internetnek páratlan szerep jut. Az információs társadalom a tömeges individualizmus színtere, ami felszabadítja az egyéneket a kollektív kényszerek hatalma alól, és sokakkal kommunikálva mindenki maga szabhatja meg saját élete kereteit. A magyar lakosság kulturális viselkedését felmérő vizsgálat kérdőívében két olyan kérdést találtunk, amelyek lehetőséget adtak az „autonómia” operacionalizálására. A kérdések megválaszolása során a megkérdezettnek meg kellett jelölnie egy ötfokú skálán, hogy két, egymással ellentétes tartalmú kijelentés közül melyikkel ért inkább egyet. Az egyik esetben a „Légy független!” felszólítás az „Engedelmeskedj!” felszólítással állt szemben, a másik esetben pedig a következő két állítás között kellett dönteni: „az ember maga alakítja a sorsát”, illetve „az ember nem ura a maga sorsának”. A válaszadók többsége inkább az autonómiát hangsúlyozó kijelentésekkel értett egyet. Abszolút többségük (57%) fogadta el azt a kijelentést, miszerint „az ember maga alakítja sorsát”, és csak 17 százalékuk értett egyet az ellenkező tartalmú állítással. A „Légy független!” maximát 40 százalékuk fogadta el, míg az engedelmességre való felszólítás 28 százalékuk számára volt elfogadható. A két kérdésre adott válaszokból egyetlen főkomponenst hoztunk létre, amelyet belehelyeztünk az internetezést magyarázó szocio-demográfiai változók már ismertetett terébe.

1. ábra. Autonómia és internethasználat 

Az internethasználatot magyarázó változók terében az autonómia láthatóan központi szerepet tölt be, ami felerősíti és közvetíti az életkor és a településtípus már ismert meghatározó hatásait. Mindenekelőtt az életkor és az autonómia kapcsolatát kell kiemelnünk. Minél fiatalabb a válaszadó, annál inkább hajlamos egyetérteni az autonómiát hangsúlyozó állításokkal, és hasonló irányú kapcsolatra bukkanunk akkor is, ha a lakóhelyül szolgáló település városiasságát vesszük figyelembe. Mint láttuk, az internethasználatra közvetlen és pozitív hatással van a magas iskolai végzettség, a jó vagyoni helyzet és az idegen nyelvek ismerete. Ez a három változó az élet individuális projektjének megvalósításához múlhatatlanul szükséges eszközök birtoklására utal, amelyek mindegyikéhez jól láthatóan hozzátartozik az autonómia.
Az autonómia közvetlenül megtapasztalhatóvá teszi a fiatal életkor és a városias környezet adta tanulási és karrier-lehetőségeket, melyeknek a kiaknázásához az internet-használat nélkülözhetetlen.(http://konfliktuskutato.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=257:internetezes-es-ertekek&catid=24:tarsadalom-az-informacios-korban)

A munkahelyi autonómiában is meglátszódik a különbség azok között, akik használnak internetet és azok között akik nem. Evvel kapcsolatban az merült fel bennem, hogy vannak olyan munkakörök, ahol nélkülözhetetlen az internet a munkavégzéshez. Hiszen a munkaügyi osztályokon az új munkatársak bejelentése elektronikusan történik meg. Az sem elhanyagolható, hogy a jogszabályok többsége is megtalálható az interneten. Fontos szerepet játszhat az internet az ügyfelekkel történő kapcsolattartásban és egyéb területeken is.

Természetesen az internethasználat nehezen szabályozható egy munkahelyen, habár vannak olyan munkahelyek, ahol korlátozott az internet elérés és bizonyos oldalak elérhetősége le van tiltva. A munkaadók is kontroll alatt tarthatják az internetezést. Hallottam olyanról, hogy az informatikusok a nagyobb cégeknél figyelemmel kísérhetik, hogy a dolgozok, milyen oldalakat böngésznek munkaidőben, és ez alapján kiszűrhető, hogy melyek azok az oldalak, amiket munkavégzés céljából használ és, melyek azok, amiket magáncélból látogat. Ezek alapján is megállapítható, hogy mely oldalak letiltása szükséges és melyek azok, amelyek feltétlenül szükségesek a munkavégzéshez.

Internethasználat és változás:

A változások mibenlétére vonatkozó válaszok arról tanúskodnak, hogy az internethasználat kinyitja a világot az ember előtt.  A több képben, szóban, mozgóképben, hangban érkező jelentős információtöbblet nem egyszerűen kiszorítja, hanem átpozícionálja a korábban használt egyirányú közlési eszközök, a rádió, a televízió, az újság és a könyv szerepét. Háttérbe szorulhatnak a kultúraközvetítés hagyományos intézményei (mozi, színház). Az internet révén az ember jóval aktívabban vehet részt a tudás termelésében és elosztásában, mint korábban. A válaszokból az is kitűnik, hogy az internetezés nemcsak a tudás, hanem a kapcsolatok világát is jelentős mértékben kitágítja.

 Internethasználat és változás (az állítással egyetértők aránya, %)

Mindenhez könnyebben hozzáférhetek (zenékhez, filmekhez, információhoz, barátokhoz, könyvekhez stb.).	75,5
A világ eseményeiről tájékozottabb vagyok.	74,1
Egy új képvilág nyílt meg előttem.	70,4
Kevesebb időt töltök tévézéssel, mint azelőtt.	56,8
Kevesebb időt töltök könyvek olvasásával, mint azelőtt.	51,9
Műveltebb vagyok, mint azelőtt.	50,3
Új barátokra, ismerősökre teszek szert.	44,9
Jobban le tudom kötni magam, nem unatkozom.	44,7
Politikai és közéleti kérdésekben tájékozottabb vagyok, mint azelőtt.	39,5
Kevesebb időm van újságok, magazinok olvasására.	37,2
Intenzívebbé válnak a korábbi kapcsolataim.	30,6
Ritkábban járok moziba.	25,5
Kevésbé járok el otthonról szórakozni.	25,1
Olyan emberekkel is meg tudom osztani a problémámat, akiket személyesen nem ismerek.	23,4
Ritkábban járok színházba.	19,8
Kevesebbet sportolok, sétálok.	17,1
Kevesebbet beszélgetek a családtagjaimmal, mint azelőtt.	15,8
Ritkábban találkozom a barátaimmal.	12,6
Szinte rabja vagyok, minden időmet ezzel töltöm.	3,9

Forrás: Prazsák 2009.

Akadtak természetesen olyanok is, akik negatív változásokról adtak számot, a pozitív és a negatív változások egyenlege azonban pozitív. Az internet nem csodaszer és nem varázseszköz, de arra alkalmas, hogy még gazdagabbá tegye azt, aki gazdag, é s esélyt adjon a szegénynek is a gazdagságra. A jövő azon áll vagy bukik, hogy lesznek-e, s ha lesznek, mennyien, akiknek az internet esélyt ad a gazdag életre.(http://konfliktuskutato.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=257:internetezes-es-ertekek&catid=24:tarsadalom-az-informacios-korban)

A felmérés eredményeiből számomra a legfontosabbnak az tűnik, hogy műveltebbek lettek a válaszadók fele. Habár most az a kérdés merült fel bennem, hogy az internetezők másik fele mire használhatja az internetet, ha nem tapasztalják magukon, hogy műveltebbek. Ezen a téren még szükség van arra, hogy tudatosabban használják az internetet. Hiszen rengeteg olyan tartalom elérhető, ami a műveltséget növelheti. Számomra nagyon pozitív az a kezdeményezés, hogy a google digitalizálja a múzeumok műtárgyait. Így tértől, időtől függetlenül megtekinthetjük a kiállítási darabokat. Kíváncsian várom mikor lesz egy olyan földrajz óra, ahol a tanár és a diák közösen járják be az angol Természettudományi Múzeumot.

Az új barátságok, ismeretségek kiépítése megcáfolja azt a hiedelmet, hogy az internet elmagányosítja az embereket. Rengeteg lehetőség van kapcsolatok kiépítésére. Szakmai kapcsolatok, baráti kapcsolatok kiépítésére egyaránt lehetőséget látok az interneten. 

Forrás:

http://mek.niif.hu/01200/01291/01291.htm#3

http://konfliktuskutato.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=257:internetezes-es-ertekek&catid=24:tarsadalom-az-informacios-korban