A hét nagy kérdése volt, hogy felzárkóztatás vagy fejlesztés? Mindenki másképp látja a dolgot, mindenkinek más a véleménye. Jó válasz nincs rá. Ebben a témában elkezdett foglalkoztatni a munkanélküliek (álláskeresők) helyzete. Hiszen nekik is nagy szükségük van a digitális kompetenciáik fejlesztésében ahhoz, hogy elhelyezkedési esélyeik növekedjenek.

Főleg TÁMOP-os programok keretében valósulnak meg ilyen programok, volt olyan, ami alapítványi pénzből valósult meg illetve az Új Széchényi Terv keretein belül valósult meg.

Informatikai képzés munkanélkülieknek:

A munkanélküliek közül sokan igényelték az informatikai továbbképzést, hiszen ők is nagyon jól tudják, alig van már olyan munkahely, ahol ne követelnék meg a számítógépek alapszintű használatát. Éppen ezért a kishegyesi község megpályázta a Szülőföld Alapnál az informatikai továbbképzést.

Nyolc munkanélküli továbbképzését nyertük meg a pályázaton, de mivel nagy volt az érdeklődés, a község még négy munkanélküli képzését vállalta, így összesen 12-en fejezték be a napokban a három hónapos ECDL-tanfolyamot. Minden hallgató sikeresen vizsgázott, pedig sem a számukra, sem pedig az előadók számára nem volt egyszerű a feladat, hisz a hallgatók informatikai ismeretei nagyon különböztek. Ez egy államilag is elismert továbbképzés, és a munkaközvetítő is nyilvántartásba veszi. – Jó hír mindannyiunk számára, hogy a diplomák kiosztását követően ketten szinte azonnal el is helyezkedtek, és biztos vagyok benne, hogy nagy hasznát veszik a tanfolyamon szerzett tudásuknak – mondta Csóré Róbert polgármester a képzés befejezése kapcsán.

II.

Kilencvenmillió forintos támogatást kapott a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Tiszabura önkormányzata a Társadalmi Megújulás Operatív Programban (TÁMOP) rendelkezésre álló forrásból digitális kompetenciák fejlesztésére. A kedvezményezett a tiszaburai önkormányzat tulajdonában lévő Esély Innovációs Nonprofit Kft, amely informatikai ismeretek oktatásával is foglalkozik. A szervezet célul tűzte ki, hogy az elnyert összegből a számítógép, valamint az internet használatára tanít meg 740 hátrányos helyzetű személyt, főleg segélyezetteket, munkanélkülieket, köztük a kistérség roma lakosságának egy részét.

Az informatikai ismereteket egy tizennyolc hónapos intenzív képzésen sajátíthatják el a résztvevők. A hatvan órás elméleti és harminc órás gyakorlati kurzus akkreditált programokkal, részben távoktatásban valósul meg, A résztvevők hat hónapig térítésmentesen jutnak internethez, a képzés idején teljes ellátást kapnak, valamint segítséget kedvezményes számítógép-vásárláshoz. A projekt akkor tekinthető sikeresnek, ha hatszáz fő elvégzi a tanfolyamot. A kurzus befejeztével további támogatások várhatók, de ezeket még nem fogalmazták meg

III.

Ingyenes számítógép- és internetkezelői tanfolyamot indít európai uniós támogatással a kadarkúti kistérségben élők számára a Szövetség a Polgárokért Alapítvány és a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány; a projekt 400 résztvevőnek biztosít hasznosítható, az elhelyezkedést segítő informatikai ismereteket.

Komár András, a Szövetség a Polgárokért Alapítvány elnöke kedden Kadarkúton, a nyitórendezvényen elmondta: a Digitális kompetencia-fejlesztés a kadarkúti kistérségben című, az Új Széchenyi Terv keretében összesen 145 millió forintból megvalósuló program célja, hogy esélyt teremtsen az elhelyezkedésre az egyik leghátrányosabb kistérségben. A képzésben regisztrált álláskeresők, megváltozott munkaképességűek, gyermekvédelmi kedvezményben, bérpótló juttatásban részesülő családok, valamint halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek szülei és nagycsaládosok vesznek részt

Horváth László, a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány programkoordinációs igazgatója hangsúlyozta: az Új Széchenyi Tervben kiemelten fontos a munkaerő-piaci helyzet javítása, a munkanélküliség csökkentése, a hátrányos helyzetűek visszavezetése a munka világába. Ehhez nélkülözhetetlen a számítógép és az internet életvitelszerű használata, az ehhez szükséges tudás és kompetencia elsajátítása - tette hozzá.

Technikai veszélyek- adatlopás,adathalászat:

Meglepődve olvastam, hogy a fiatalok lazán kezelik az informatikai biztonságot és jelentős részük már az identitáslopás áldozatául esett, ennek ellenére nem aggódnak adataik biztonságával kapcsolatban.

Minden negyedik személyes adataival pedig már visszaéltek valamilyen formában - derül ki az InsightExpress és a Cisco biztonsági kutatásából. A felmérés azért vizsgálta a pályakezdők és egyetemisták informatikai szokásait, mert ők már az internetgeneráció gyermekei, akik teljesen másféle szemlélettel közelítenek az informatikához.

Az összegzés szerint a közeljövőben munkába álló generációba már annyira beleivódott az információ igény szerinti elérésének vágya, hogy sok fiatal pályakezdő szélsőséges dolgokat is megtesz azért, hogy hozzáférjen az internethez, még ha ez a vállalat vagy saját személyes biztonsága feladásával is jár. Ilyen magatartásformák közé tartozik az, amikor a szomszéd vezeték nélküli internetkapcsolatát használják, amikor az üzletek előtt üldögélnek az utcán, hogy használni tudják az ingyenes WiFi hálózatot, vagy amikor felügyelet nélkül használják a másoktól kölcsönkért eszközöket.

Talán éppen a magánéleti és munkahelyi határok elmosódásának eredményeként minden negyedik egyetemista (a megkérdezettek 24 százaléka) és munkavállaló (23 százalék) 30 éves kora előtt identitáslopás áldozatává válik. Kitágítva a vizsgált kört, ötből két egyetemista azt mondta, hogy barátai vagy családtagjai közül tud olyanról, aki identitáslopás elszenvedője volt.

Világszerte minden harmadik egyetemista (egyáltalán nem aggódik a személyes adatok online megosztása miatt, és nem igazán foglalkoztatja őket a magánéletük védelme. Mindez előrevetíti, hogy a munkavállalók új generációja vajon hogyan kezeli majd az adatokat, legyen szó akár üzleti, akár magáncélú felhasználásról.

Találtam egy előremutató kezdeményezést az adathalászat ellen, mivel a cégek is rossz néven veszik, hogy a hírnevüket veszélybe sodorják azok az adathalász levelek, amikben a neves cégek jellemző színei, emblémái jelennek meg.

A phising, azaz az adathalászat egyre komolyabb károkat okoz. A vállalatok megelégelték, hogy nevükkel visszaélve jogosulatlanul szereznek meg adatokat a bűnözők.

Többek között a Google, a Microsoft, a Facebook, a PayPal, a Yahoo és az AOL is a nevét adta ahhoz a szövetséghez, amely az elektronikus bűnözés jelenleg egyik "legkedveltebb" ágát, az adathalászatot próbálja visszaszorítani.

Az angol terminológiával phisingnek nevezett trükk lényege, hogy a rosszindulatú adatgyűjtők ismert cégek olyan levéllel keresik meg az internetezőket, amelyen a logó, a betűtípus és a szöveg szerkesztési gyakorlata is olyan, mintha valóban egy ismert vállalattól, például egy pénzintézettől érkezett volna a levél. A gyakorlatlan felhasználók nem mindig tudják kiszúrni, hogy például a feladó emailcíme nem egészen stimmel a velük kapcsolatban álló bankkal, és esetleg elővigyázatlanul megadják a kért adatokat, mondjuk bankszámlaszámot és egyéb kényes információkat. Ilyesmire egyébként hazánkban is számos alkalommal volt már példa.
A grandiózus szövetség ennek a gyakorlatnak próbál gátat vetni azzal, hogy létrehozta a DMARC-ot, amely egyfajta szabványként hitelesíti a fiókunkba érkezett levelet. Ennek segítéségvel ellenőrizhető lesz, hogy a feladó valóban az, akinek mondja magát.
A DMARC implementálása minden vállalat részére adott, az alapítók kifejezetten szándéka, hogy széles körű elterjedésével egy olyan egységes eljárást használjon minden érdekelt fél, amely könnyebbé teszi a harcot az emberek személyes adatait illegálisan megszerezni igyekvők ellen.

Az adatokat levélben kérők általában gyanúsak hívja fel a figyelmet Keleti Arthur az Informatikai biztonság napján tartott előadásában.
Nagyon ritka, hogy bárki fontos adatokat emailben kérjen el tőlünk. A pénzügyi szervezetek rendszeresen kommunikálják is magukról, hogy banki adatokat soha nem kérnek el emailben. Mégis a legtöbb adathalász email ilyen módszerrel dolgozik és évente sok millióan bedőlnek nekik. Soha ne adjuk ki semmilyen fontos, személyes vagy pénzügyi adatunkat emailen vagy emailben található adatlapon.

Pár szó az anonimitásról:

Súlyos következményei lehetnek az online szólásszabadságra nézve annak a brit törvénytervezetnek, amit most nyújtottak be a parlament elé. A tervezet az online, anonim módon elkövetett rágalmazás, becsületsértés, zaklatás és más hasonló bűncselekmények szabályozását és visszaszorítását célozza, és ezek ellen a legerősebb fegyvere az lenne, hogy az anonim kommentekért a felelősséget automatikusan annak a weboldalnak a nyakába varrná, ahol azok megjelentek.

Ez a gyakorlatban ahhoz vezetne, hogy a blogszolgáltatók, online fórumok fenntartói vagy cikkek kommentálását lehetővé tevő oldalak gazdái vagy valóban átvállalják a felhasználóiktól a felelősséget, vagy kötelezővé teszik számukra a valódi személyazonosságuk igazolását regisztráláskor. Nem valószínű, hogy bárki az első megoldást választaná, utóbbi pedig az anonimitás végét jelentené. Ez valószínűleg elüldözné a brit weboldalakról a kommentelők nagy részét, illetve jogi ütközésekhez is vezetne (az amerikaiaknak például alkotmányban rögzített joguk, hogy anonim módon fejezhessék ki a véleményüket).

A jelenlegi szabályozás arra kötelezi a szolgáltatókat, hogy távolítsák el a jogsértő kommenteket, és csak akkor kell a felelősséget vállalniuk ezekért, ha megtagadják a törlést és a felhasználó adatainak kiadását a hatóságoknak.

Az anonimitást ellehetetlenítő törvény más részeit egyébként pozitívan fogadta az online közvélemény, ilyen például a tudományos publikációk erősebb védelme, a plagizálás erősebb büntetése, illetve az ilyen ügyek kezelésének leegyszerűsítése a jogi procedúra szempontjából.

Az internet névtelenségének kora lejárt, az anonimitás az online zaklatás és trollkodás melegágya, sokkal kevesebb haszna van, mint amennyi kárt okoz - mondta a Facebook marketingigazgatója, Randi Zuckerberg (civilben az alapító Mark Zuckerberg nővére) egy közösségi médiáról szóló kerekasztal-beszélgetésen. A facebookos tapasztalatai alapján az emberek kulturáltabban és felelősségteljesebben viselkednek, ha a szavaikat a valódi nevükkel kell vállalniuk, mintha egy eldobható becenévvel tennék ezt, az anonimitás pedig azt az érzést erősíti az emberekben, hogy következmény nélkül bármit megtehetnek.

A Facebookra egyébként elvileg csak a valódi név megadásával lehet regisztrálni, a gyakorlatban azonban ezt senki sem ellenőrzi, legfeljebb akkor, ha egy másik felhasználó feljelenti az oldal karbantartóinál a szabályok megszegéséért. Az eseményen Zuckerbergnél többször rákérdeztek, hogy a Facebook milyen eszközökkel akarja növelni a felhasználók biztonságát, illetve szigorodik-e a valódi név megadásának kötelezettsége, de mindannyiszor kibújt a válaszok alól.

A net anonimitása régóta viták tárgya, sokan Zuckerbergéhez hasonló véleményen vannak (Dél-Koreában törvénnyel tervezik a valós név vállalására kötelezni a felhasználókat), mások szerint az anonimitás feladása a szólásszabadság csonkítása, cserében a trollkodásmés zaklatás problémájára sem jelent megoldást. Ide kapcsolnám az Internetezés kapcsolódó 10 alapjog között is megtalálható, hogy mindenkinek joga van az online magánélethez. Ez magában foglalja a megfigyelésmentes kommunikációt és adattárolást, a titkosítás használatának a jogát, valamint az online anonimitás jogát.

A névtelenség hiteles, lehetővé teszi, hogy leplezetlen, nyers módon osszák meg az emberek online dolgaikat - így gondolja ezt a 4chan alapítója. Christopher Poole, aki egy elég kétes hírű közösség megalapításáért és üzemeltetéséért fele,l a Facebook alapítójának, Mark Zuckerbergnek üzent ezzel. A világ legnagyobb közösségi oldalának alapítója ugyanis azt vallja, hogy aki névtelen, anonim a neten, az gyáva.

A 4chan egy teljesen névtelen képmegosztónak indult - érvelt Christopher Poole. Eredetileg képregényrajongóknak szánta az oldalt, ahol képeket lehet megosztani, hamarosan azonban - éppen a névtelenség miatt - egyre extrémebb tartalmak cseréltek gazdát.
Rengeteg vicces jelenet, kép és gondolat terjeng az interneten, amelyek mind a 4chan-ről származnak. A kemény mag azonban tettleg is megvédi az igazát: ha nekik nem tetsző online tevékenységre bukkannak, akkor egyszerűen kicsinálják a művelőjének internetes identitását.
Poole azt állítja, hogy az online anonimitás akár ez ellen is védhet, hiszen aki mindent megoszt magáról, az kiszolgáltatottá válik. A névtelenség mindezen túl biztosítja az embereknek, főként a fiatalabbaknak, hogy hibákat követhessenek el. Szerinte egy olyan közösségben hibákat elkövetni, ahol név szerint ismernek, elég komoly következményekkel járhat.
Az anonimitás kérdése, hogy előnyös vagy hátrányos számomra se egyértelmű. Illetve akkor nincs vele gond, ha nem arra használják, hogy illetlen és sértő dolgokat tegyenek közzé.

Forrás:

http://www.magyarszo.com/fex.page:2010-07-14_Informatikai_kepzes_munkanelkulieknek.settoxhtml

http://umvp.eu/?q=node/34749

http://www.piacesprofit.hu/infokom/400an_kapnak_ingyenes_informatikai_kepzest.html

http://www.itbn.hu/Publikaciok/hogyan-vedekezzuenk-a-veszelyes-emailek-ellen

http://www.bitport.hu/biztonsag/cegoriasok-fogtak-oessze-az-adathalaszok-ellen

http://techline.hu/it/2012/1/4/Nagy_biztonsagi_kockazat_a_fiatal_munkavall_5XX4NJ

http://index.hu/tech/2011/08/03/a_facebook_veget_vetne_az_online_anonimitasnak/

http://irpcharter.org/site/wp-content/uploads/2011/09/pdf/hungarian.pdf

http://www.kiskegyed.hu/u18/ov-szer/nem-gyavasag-az-online-anonimitas-106609.html

Kép forrása:

http://computerworld.hu/lassan-kiszorulunk-a-webrol-20120314.html