Digitális írástudatlanság, digitális kompetencia fejlesztése

Ha már szó esett arról, hogy a digitális kompetencia milyen fontos, ahhoz hogy a digitális világban elboldoguljunk. Meglepő adat volt számomra, hogy a magyarok 60%-a digitális írástudatlan egy 2007-es felmérés alapján.

„Magyarország a rendszerváltás óta eltelt évek alatt a hátrányos helyzetűek (idősek, vidéken élők, kisebbségek, fogyatékkal élők) életének digitális akadálymentesítésére összesen még 300 méternyi autópálya árát sem fordította. Modern, fejlődő országban szeretnénk élni. Hogy ez a fejlődés erőre kapjon, ahhoz nem lehet lemondani Magyarország lakosságának több mint feléről. Őket is a modern, dinamikus Magyarország részévé kell tenni. „ (Dombi Gábor - Molnár Szilárd)

A lakosság egy része nincs tisztában azzal, hogy számára milyen előnyökkel járhat a digitális eszközök használata. Az ebből fakadó motivációhiány, érdektelenség leküzdése nehéz és hosszadalmas munka lesz. Az infrastrukturális beruházások mellett szükség lenne a digitális megosztottságot meghatározó kulturális, tudásbeli hiányokat pótolni.

Elsődleges feladatnak az tekintik, hogy meg kell győzni őket, hogy mindenkinek van, helye a digitális világban ezután segítséget kell nyújtani a belépéshez. Fontosnak tartja a segítséget nyújtó ügysegédi szolgáltatás biztosítását. Illetve a hiányolja a társadalmi közvetítőket, akik közvetlen módon hozzá járulnának a digitális kirekesztettség csökkentéséhez.

A digitális megosztottság alatt az IKT eszközökhöz való hozzáférésben és a tényleges használatban jelentős különbségek figyelhetők meg földrészek, országok és régiók és egyének között is. Illetve meglepő adat, ami alátámasztja a digitális- és tudásszakadék közötti összefüggést, hogy a könyvet nem olvasók nagy része, az internetet sem használja olvasásra.

A hrportálon is találtam egy ehhez kapcsolódó cikket. Az I-work Közhasznú Alapítvány, akik fontos feladatuknak tekintik a digitális írástudatlanság csökkentését illetve a megtévesztő távmunka ajánlatok ellen harcol.

Első lépésként információs programokat szervez, hogy bemutassa az interneten elérhető közszolgáltatásokat és ügyintézési lehetőségeket, mivel úgy gondolják, hogy a digitális írástudatlanság felszámolása hozzájárul az információs társadalom létrehozásához.

Magyarországon a távmunka adta lehetőségeket kevésbé használják ki, viszont nagyon elterjedt a megtévesztő távmunka ajánlatok száma. Ez ellen az eFairPlay program elindításával próbálnak tenni. Az alapítvány szakértői által megbízhatónak minősített honlapokat eFairPlay végjeggyel látják el, illetve tanácsadással fogják segíteni azokat a vállalkozásokat, amelyek távmunkát szerveznek.

Emellett rendezvénysorozatával, felvilágosító kampányaival kíván segítséget nyújtani a félreértések és visszaélések megelőzésére.

Ebből is látszódik mennyire szükséges az interneten olvasott információk kritikus kezelése. És a munkaerőpiacon is sokat számít, hogy az ember milyen digitális kompetenciával rendelkezik. 

Hogyan lehet fejleszteni a digitális kompetenciát? (Abonyi-Tóth Andor előadása alapján)

•  a valóság és a virtuális világ közötti különbségek felismerésére
• a rendelkezésre álló információk megbízhatóságának és érvényességének (elérhetőség/elfogadhatóság megbízhatóság) alapszintű megértésére
• a technikai eszközök használata során bizonyos etikai elveket tiszteletben kell tartani (közösségben való viselkedés szokásrendszere)
• tudatos eszközhasználat művelődésben, tanulásban

Ebből a felsorolásból is látszódik, hogy már kisgyermekkorban el kell kezdeni a tudatos digitális eszközhasználat megtanítását. Erre egy jó kezdeményezés a Médiatudor program, ami arra irányul, hogy már kisiskoláskorban megismerkedjen a technikai eszközök használatával. A MediaSmart Hungary és a Telenor a pedagógusok számára elkezdett kidolgozni oktatási segédanyagot, amely az alsó tagozatos gyermekek digitális írástudásának és médiatudatosságának fejlesztését célozza. A MediaSmart Hungary 2007-ben indította útjára a nonprofit alapon működő Médiatudor programot, amely a kisiskolások reklámértését és médiatudatosságát fejleszti. A program következő lépcsője a Digitális Világ kezdeményezés, amely az internet terjedése révén digitális tudatosság kialakítására összpontosít olvasható a Népszabadság cikkében. (http://nol.hu/lap/jotett/20120228-digitalis_vilag_kisiskolasoknak ).

A másik program, ami sok tanulsággal szolgált számomra az a Tenegen projekt, aminek a célja az volt, hogy összekösse a gyakorló pedagógusokat az internet hálózatán keresztül, és megtapasztalhatták hogyan lehetne a hálózati eszközöket tanulási-tanítási célokra használni. Az elmúlt években itthon több ezer pedagógus szerzett képesítést számítógépes ismeretekről, és vett részt az IKT-eszközök alkalmazására felkészítő, kompetenciafejlesztő továbbképzésben. Az elemzések szerint azonban ez sem hozott lényeges változást, ma sem mondhatjuk, hogy az e-learning a tanítás minőségét szignifikáns mértékben javítani képes módszerré vált volna – hangsúlyozza Hartyányi Mária.

A képzés tervezése, a tartalomfejlesztés és a Moodle alapú e-learning platform implementálása egy évet vett igénybe. A tervezés egy 40 kérdést tartalmazó online kérdőívre épülő szükségletelemzéssel kezdődött. A nem reprezentatív felmérésben 2009-ben általános iskolában, szakképzésben, felsőoktatásban dolgozó, elsősorban nem informatika szakos tanár vett részt.

110 feldolgozott minta alapján az adatok azt mutatják, hogy nagyon sok hazai iskolában még mindig nem állnak rendelkezésre az IKT-eszközök ahhoz, hogy a tanárok napi szinten, technikai problémák nélkül használhassák azokat. A válaszadók mindössze 15%-a tanít olyan iskolában, ahol nemcsak a számítástechnikai szaktantermekben, hanem minden tanteremben van számítógép. A tanárok 30%-ának iskolájában több mint 11 tanuló osztozik egy számítógépen, és 10%-uk iskolájában több mint 50 az egy számítógépre jutó diákok száma.

Felmérték azt is, hogy milyen külső akadályai vannak annak, hogy a tanárok nem szívesen alkalmazzák óráikon az IKT eszközöket. Az eredmény alapján elmondható, hogy 63% az infrastruktúra hiánya miatt, 64% a színvonalas e-learning tananyagok hiánya miatt, 87%-uk avval indokolta, hogy a tanárok nincsenek érdekeltté téve többletmunka vállalásában. Emellett az egyéni akadályok esetén a válaszadók 77%-a nyilatkozta, hogy nem elég képzett új e-learning módszerekben.

Az utolsó két válasz rávilágít arra, hogy a tanárok nem elég motiváltak és még szándékuk sincs a fejlődésre.
A felmérés eredményei alapján a tanárok fele nem ismeri azokat a korszerű hálózati alkalmazásokat, amelyek feltehetően még vonzóbbá tehetnék a tanulást a netgeneráció számára.

A válaszadók többsége soha nem vett még részt szakmai (58%) vagy hobbi jellegű (74%) fórumbeszélgetésen, és 94%-uk soha nem vett részt videokonferencián. A web 2.0 fogalmat 54%-uk nem ismerte, 38%-uk ismerte ugyan, de az eszközöket nem használja. 48%-uk nem olvas blogokat, 78%-uk pedig még soha nem szólt hozzá blogokhoz. 65%-uk nem ismerte a „keretrendszer”, az e-portfólió fogalmát, 76%-uk nem hallott a szociális könyvjelzőkről, és 87%-uk a „Creative Commons”-ról sem. Népszerűség és ismertség tekintetében szignifikánsan jobb eredmény született az iwiw és a wikipédia esetében: a pedagógusok többsége (83%) fenn van az iwiw-en, és használja (89%) a wikipédiát. Véleményem szerint ezek az eredmények elég elkeserítőek. Főleg, hogy a tanárok a web 2.0 fogalmát sem ismerik. A jövőben úgy érzem a tanároknak is fejlődnie kell, hiszen rajtuk is múlik, hogy a diákoknak mennyire fejlődik a digitális kompetenciájuk és mennyire tudnak eligazodni az internet világában és hogyan jutnak információhoz.

A Tenegen kutatás egyedülálló volt abban a tekintetben, hogy e-learning eszközökkel vonta be a tanárokat az e-learning megtanulásába, valamint aktív és közösségi tanulást és tanítási módszereket nyújtott az ország minden pontjáról érkező, különböző típusú oktatási intézményekben tanító pedagógusoknak.

A "TÁMOP 3.1.1 - 21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció" című kiemelt projekt a 2013-ig tartó Új Magyarország Fejlesztési Terv első két évének feladatait tartalmazza. A projekt célja, hogy a kompetencia alapú oktatás széles körben elterjedjen és gyakorlattá váljon, továbbá hogy javuljon az oktatás minősége, eredményessége és hogy csökkenjenek az esélykülönbségek. Az ötödik pillér: a komplex eTanulás szolgáltató rendszer kialakítása, aminek célja: egy olyan eszközrendszer és a hozzákapcsolódó szolgáltatások biztosítása, mely megfelelően támogatja a digitális pedagógiai folyamatok minden szereplőjének tevékenységét és az IKT kompetenciafejlesztést.  Ebből is látszódik, hogy  egyre fontosabbá válik a digitális kompetencia és egyre több központi törekvés és program tartalmazza, mint fejlesztési területet. 

A Sulinet Digitális tudásbázisában több digitális tananyag, digitális mozgóképgyűjtemény is található az interneten elérhető tananyagok között. A Realika egy digitális foglalkozásgyűjtemény és oktatásszervezési szoftver, amit a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás Operatív Program 2004- 3.1.1.-es központi program keretében került adaptálásra, amely támogatja az intézmény oktatásszervezési feladatait és interaktív digitális természettudományi tananyagokat tartalmaz.

Sok lehetőség áll a tanárok rendelkezésére, már csak a kihasználtságot kell növelni. Remélem a jövőben pozitív változások következnek.

A digitális állampolgársághoz, kompetenciához szorosan kapcsolódik az etikai szabályok tiszteletben tartása a digitális világban is. A kiskapuk lassan zárulnak, hiszen elkezdték kiépíteni a plágiumkereső és információs portált (http://kopi.sztaki.hu ). Lehetőség van egynyelvű plágiumok, fordítási plágiumok keresésére, idézetek mennyiségének mérésére, eredeti szerző megkeresése. A plágiumkeresőt elsősorban a hazai felsőoktatásban is elharapódzott plagizálás visszaszorítása fejlesztették ki, de a házi feladatok és diplomadolgozatok, cikkek összehasonlításán felül még sok egyéb célra is alkalmas a rendszer. Evvel az eszközzel a visszaélések száma csökkenthető. Remélem a jövőben növekedni fog a szerzői jogok tiszteletben tartása és a plagizálási  kedv csökkenni fog. 

Forrás:

http://einclusion.hu/wp-content/uploads/2007/09/einclusion_inforum.pdf

http://www.hrportal.hu/hr/a-lakossag-fele-digitalis-analfabeta-20090203.html

http://www.moderniskola.hu/cikk/%E2%80%9Ebekapcsolt%E2%80%9D-tan%C3%A1rok-h%C3%A1l%C3%B3zatos-tanul%C3%A1s%C3%A9rt

http://www.tenegen.eu

http://www.sulinet.hu/tart/cikk/Sai/0/35621/1

http://ikt.sulinet.hu/?p=fooldal

http://realika.educatio.hu/