Ha már szó esett arról, hogy a
digitális kompetencia milyen fontos, ahhoz hogy a digitális világban
elboldoguljunk. Meglepő adat volt számomra, hogy a magyarok 60%-a digitális
írástudatlan egy 2007-es felmérés alapján.
„Magyarország a rendszerváltás óta eltelt évek alatt a
hátrányos helyzetűek (idősek, vidéken élők, kisebbségek, fogyatékkal élők)
életének digitális akadálymentesítésére összesen még 300 méternyi autópálya
árát sem fordította. Modern, fejlődő országban szeretnénk élni. Hogy ez a
fejlődés erőre kapjon, ahhoz nem lehet lemondani Magyarország lakosságának több
mint feléről. Őket is a modern, dinamikus Magyarország részévé kell tenni. „ (Dombi Gábor - Molnár Szilárd)
A lakosság egy része nincs
tisztában azzal, hogy számára milyen előnyökkel járhat a digitális eszközök
használata. Az ebből fakadó motivációhiány, érdektelenség leküzdése nehéz és
hosszadalmas munka lesz. Az infrastrukturális beruházások mellett szükség lenne
a digitális megosztottságot meghatározó kulturális, tudásbeli hiányokat pótolni.
Elsődleges feladatnak az
tekintik, hogy meg kell győzni őket, hogy mindenkinek van, helye a digitális
világban ezután segítséget kell nyújtani a belépéshez. Fontosnak tartja a
segítséget nyújtó ügysegédi szolgáltatás biztosítását. Illetve a hiányolja a
társadalmi közvetítőket, akik közvetlen módon hozzá járulnának a digitális
kirekesztettség csökkentéséhez.
A digitális megosztottság alatt
az IKT eszközökhöz való hozzáférésben és a tényleges használatban jelentős
különbségek figyelhetők meg földrészek, országok és régiók és egyének között
is. Illetve meglepő adat, ami alátámasztja a digitális- és tudásszakadék
közötti összefüggést, hogy a könyvet nem olvasók nagy része, az internetet sem
használja olvasásra.
A hrportálon is találtam egy
ehhez kapcsolódó cikket. Az I-work Közhasznú Alapítvány, akik fontos
feladatuknak tekintik a digitális írástudatlanság csökkentését illetve a
megtévesztő távmunka ajánlatok ellen harcol.
Első lépésként információs
programokat szervez, hogy bemutassa az interneten elérhető közszolgáltatásokat
és ügyintézési lehetőségeket, mivel úgy gondolják, hogy a digitális
írástudatlanság felszámolása hozzájárul az információs társadalom
létrehozásához.
Magyarországon a távmunka adta
lehetőségeket kevésbé használják ki, viszont nagyon elterjedt a megtévesztő
távmunka ajánlatok száma. Ez ellen az eFairPlay program elindításával próbálnak
tenni. Az alapítvány szakértői által megbízhatónak minősített honlapokat
eFairPlay végjeggyel látják el, illetve tanácsadással fogják segíteni azokat a
vállalkozásokat, amelyek távmunkát szerveznek.
Emellett rendezvénysorozatával,
felvilágosító kampányaival kíván segítséget nyújtani a félreértések és
visszaélések megelőzésére.
Ebből is látszódik mennyire
szükséges az interneten olvasott információk kritikus kezelése. És a
munkaerőpiacon is sokat számít, hogy az ember milyen digitális kompetenciával
rendelkezik.
Hogyan lehet fejleszteni a
digitális kompetenciát? (Abonyi-Tóth Andor előadása alapján)
- a valóság és a virtuális világ közötti különbségek felismerésére
- a rendelkezésre álló információk megbízhatóságának és érvényességének (elérhetőség/elfogadhatóság megbízhatóság) alapszintű megértésére
- a technikai eszközök használata során bizonyos etikai elveket tiszteletben kell tartani (közösségben való viselkedés szokásrendszere)
- tudatos eszközhasználat művelődésben, tanulásban
Ebből a felsorolásból is látszódik, hogy már
kisgyermekkorban el kell kezdeni a tudatos digitális eszközhasználat
megtanítását. Erre egy jó kezdeményezés a Médiatudor program, ami arra irányul,
hogy már kisiskoláskorban megismerkedjen a technikai eszközök használatával. A
MediaSmart Hungary és a Telenor a pedagógusok számára elkezdett kidolgozni
oktatási segédanyagot, amely az alsó tagozatos gyermekek digitális
írástudásának és médiatudatosságának fejlesztését célozza. A MediaSmart Hungary
2007-ben indította útjára a nonprofit alapon működő Médiatudor programot, amely
a kisiskolások reklámértését és médiatudatosságát fejleszti. A program
következő lépcsője a Digitális Világ kezdeményezés, amely az internet terjedése
révén digitális tudatosság kialakítására összpontosít olvasható a Népszabadság
cikkében. (http://nol.hu/lap/jotett/20120228-digitalis_vilag_kisiskolasoknak
).
A másik program, ami sok
tanulsággal szolgált számomra az a Tenegen projekt, aminek a célja az volt,
hogy összekösse a gyakorló pedagógusokat az internet hálózatán keresztül, és
megtapasztalhatták hogyan lehetne a hálózati eszközöket tanulási-tanítási
célokra használni. Az elmúlt években itthon több ezer pedagógus szerzett
képesítést számítógépes ismeretekről, és vett részt az IKT-eszközök
alkalmazására felkészítő, kompetenciafejlesztő továbbképzésben. Az elemzések
szerint azonban ez sem hozott lényeges változást, ma sem mondhatjuk, hogy az
e-learning a tanítás minőségét szignifikáns mértékben javítani képes módszerré
vált volna – hangsúlyozza Hartyányi Mária.
A képzés tervezése, a
tartalomfejlesztés és a Moodle alapú e-learning platform implementálása egy
évet vett igénybe. A tervezés egy 40 kérdést tartalmazó online kérdőívre épülő
szükségletelemzéssel kezdődött. A nem reprezentatív felmérésben 2009-ben
általános iskolában, szakképzésben, felsőoktatásban dolgozó, elsősorban nem
informatika szakos tanár vett részt.
110 feldolgozott minta alapján az
adatok azt mutatják, hogy nagyon sok hazai iskolában még mindig nem állnak
rendelkezésre az IKT-eszközök ahhoz, hogy a tanárok napi szinten, technikai
problémák nélkül használhassák azokat. A válaszadók mindössze 15%-a tanít olyan
iskolában, ahol nemcsak a számítástechnikai szaktantermekben, hanem minden
tanteremben van számítógép. A tanárok 30%-ának iskolájában több mint 11 tanuló
osztozik egy számítógépen, és 10%-uk iskolájában több mint 50 az egy
számítógépre jutó diákok száma.
Felmérték azt
is, hogy milyen külső akadályai vannak annak, hogy a tanárok nem szívesen
alkalmazzák óráikon az IKT eszközöket. Az eredmény alapján elmondható, hogy 63%
az infrastruktúra hiánya miatt, 64% a színvonalas e-learning tananyagok hiánya
miatt, 87%-uk avval indokolta, hogy a tanárok nincsenek érdekeltté téve
többletmunka vállalásában. Emellett az egyéni akadályok esetén a válaszadók
77%-a nyilatkozta, hogy nem elég képzett új e-learning módszerekben.
Az utolsó két
válasz rávilágít arra, hogy a tanárok nem elég motiváltak és még szándékuk
sincs a fejlődésre.
A felmérés eredményei alapján a tanárok fele nem ismeri azokat a korszerű hálózati alkalmazásokat, amelyek feltehetően még vonzóbbá tehetnék a tanulást a netgeneráció számára.
A felmérés eredményei alapján a tanárok fele nem ismeri azokat a korszerű hálózati alkalmazásokat, amelyek feltehetően még vonzóbbá tehetnék a tanulást a netgeneráció számára.
A válaszadók többsége soha nem
vett még részt szakmai (58%) vagy hobbi jellegű (74%) fórumbeszélgetésen, és
94%-uk soha nem vett részt videokonferencián. A web 2.0 fogalmat 54%-uk nem
ismerte, 38%-uk ismerte ugyan, de az eszközöket nem használja. 48%-uk nem olvas
blogokat, 78%-uk pedig még soha nem szólt hozzá blogokhoz. 65%-uk nem ismerte a
„keretrendszer”, az e-portfólió fogalmát, 76%-uk nem hallott a szociális
könyvjelzőkről, és 87%-uk a „Creative Commons”-ról sem. Népszerűség és
ismertség tekintetében szignifikánsan jobb eredmény született az iwiw és a
wikipédia esetében: a pedagógusok többsége (83%) fenn van az iwiw-en, és
használja (89%) a wikipédiát. Véleményem szerint ezek az eredmények elég
elkeserítőek. Főleg, hogy a tanárok a web 2.0 fogalmát sem ismerik. A jövőben
úgy érzem a tanároknak is fejlődnie kell, hiszen rajtuk is múlik, hogy a
diákoknak mennyire fejlődik a digitális kompetenciájuk és mennyire tudnak
eligazodni az internet világában és hogyan jutnak információhoz.
A Tenegen kutatás egyedülálló volt abban a
tekintetben, hogy e-learning eszközökkel vonta be a tanárokat az e-learning
megtanulásába, valamint aktív és közösségi tanulást és tanítási módszereket
nyújtott az ország minden pontjáról érkező, különböző típusú oktatási
intézményekben tanító pedagógusoknak.
A "TÁMOP 3.1.1 - 21. századi
közoktatás - fejlesztés, koordináció" című kiemelt projekt a 2013-ig tartó
Új Magyarország Fejlesztési Terv első két évének feladatait tartalmazza. A
projekt célja, hogy a kompetencia alapú oktatás széles körben elterjedjen és
gyakorlattá váljon, továbbá hogy javuljon az oktatás minősége, eredményessége
és hogy csökkenjenek az esélykülönbségek. Az ötödik pillér: a komplex eTanulás szolgáltató rendszer
kialakítása, aminek célja: egy olyan eszközrendszer és a hozzákapcsolódó
szolgáltatások biztosítása, mely megfelelően támogatja a digitális pedagógiai
folyamatok minden szereplőjének tevékenységét és az IKT kompetenciafejlesztést. Ebből
is látszódik, hogy egyre fontosabbá
válik a digitális kompetencia és egyre több központi törekvés és program
tartalmazza, mint fejlesztési területet.
A Sulinet Digitális tudásbázisában több digitális tananyag, digitális mozgóképgyűjtemény is található az interneten elérhető tananyagok között. A Realika egy digitális foglalkozásgyűjtemény és oktatásszervezési szoftver, amit a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás Operatív Program 2004- 3.1.1.-es központi program keretében került adaptálásra, amely támogatja az intézmény oktatásszervezési feladatait és interaktív digitális természettudományi tananyagokat tartalmaz.
Sok lehetőség áll a tanárok
rendelkezésére, már csak a kihasználtságot kell növelni. Remélem a jövőben
pozitív változások következnek.
A digitális állampolgársághoz,
kompetenciához szorosan kapcsolódik az etikai szabályok tiszteletben tartása a
digitális világban is. A kiskapuk lassan zárulnak, hiszen elkezdték kiépíteni a
plágiumkereső és információs portált (http://kopi.sztaki.hu
). Lehetőség van egynyelvű plágiumok, fordítási plágiumok keresésére, idézetek
mennyiségének mérésére, eredeti szerző megkeresése. A plágiumkeresőt elsősorban
a hazai felsőoktatásban is
elharapódzott plagizálás visszaszorítása fejlesztették ki, de a házi feladatok és diplomadolgozatok, cikkek
összehasonlításán felül még sok egyéb célra is alkalmas a rendszer. Evvel
az eszközzel a visszaélések száma csökkenthető. Remélem a jövőben növekedni fog
a szerzői jogok tiszteletben tartása és a plagizálási kedv csökkenni fog.
Forrás:
http://einclusion.hu/wp-content/uploads/2007/09/einclusion_inforum.pdf
http://www.hrportal.hu/hr/a-lakossag-fele-digitalis-analfabeta-20090203.html
http://www.moderniskola.hu/cikk/%E2%80%9Ebekapcsolt%E2%80%9D-tan%C3%A1rok-h%C3%A1l%C3%B3zatos-tanul%C3%A1s%C3%A9rt
http://www.tenegen.eu
http://www.sulinet.hu/tart/cikk/Sai/0/35621/1
http://ikt.sulinet.hu/?p=fooldal
http://realika.educatio.hu/
Kedves Gabi, nagyon érdekes felmérési eredményeket osztottál meg, bár 110 fő nem annyira jelentős (főleg, ha esetleg ugyanabból sz intézményből több tanárt is megkérdeztek). Esetleg be tudnád linkelni a pontos forrást is?
VálaszTörlésA szociális könyvjelzők szót bevallom, még nem hallottam, de rákerestem, a wikipedia szerint:
"Vannak olyan weboldalak, amelyek lehetővé teszik a felhasználónak, hogy a kedvenc weboldalakra mutató linkeket megjegyezze, raktározza, rendszerezze, címkével lássa el és utána keresni is lehessen benne. A kedvenc weboldalak listái megoszthatóak másokkal. Ezek a könyvjelzők általában publikusak, de lehetnek láthatóak csak egy bizonyos csoport számára és elmenthetőek úgy is, hogy csak maga a felhasználó láthassa őket. Ilyen online könyvjelző-rendszer a del.icio.us., Citeulike, Simpy, Furl, StumbleUpon. Különböző profilú szolgáltatások léteznek, a Connotea tudományosabb, a Digg, reddit, Newswine a közösségi hírek, míg a Ma.gnolia és Diigo az üzleti és vállalkozói világ linkjeinek gyűjtőhelyei."
Meg is lepődtem, ha nem is ismertem a szót, de egy időben előszeretettel használtam ilyen eszközt, a del.icio.us. :-) Most már ezt is tudom, köszi a rávezetést.
A felmérés a Tenegen program keretében készült, ehhez kapcsolodó forrás: http://www.tenegen.eu és a
Törléshttp://bit.ly/yB6AY1 internetes honlapokon tudsz bővebben utána olvasni. Igaz nem reprezentatív a felmérés, viszont tanulságosak az eredmények.
A szociális könyvjelzőről Ollé tanár úr előadásában is hallhatunk hasznos dolgokat. (utolsó óra)